(...)Türelmetlenül járkáltam fel, s alá, a szoba egyik végéből a másikba.
Csak érjen haza, nem köszöni meg azt amit tőlem kap. Hogy a francba hallgathatott el egy ilyen jelentőségteljes dolgot? Jó az igaz, hogy én sem mondtam még el neki mindent magamról, de azért ez szerintem kicsit nagyon durva. Ha tényleg, igazán szeretne, akkor megosztotta volna velem ezt az igen fontos információt.
Idegesen felsóhajtottam, miközben leültem az ágyra. Arcomat a kezeimbe temettem, majd szabadjára engedtem fájdalmam jelét. Sírtam, fogalmam sincs, hogy meddig, de sírtam. Matt és a hazugságai miatt.(...)
Nos itt van egy kis részlet. Nem ígérek semmit és még a gépemet sem javították meg, de megpróbálok minden blogon frissíteni...
Puszi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése